4. rész

Sziasztok!

Először is, úgy döntöttem, hogy cím (és alcím) csak az első 3 részhez van. Másodszor pedig, ha elolvastad a részt, kérlek alul megjegyzéseben jelezd a véleményed, mert nem tudom, hogy elég hosszúak-e a fejezetek, tetszik-e a történet, és mit gondoltok róla? Harmadszor pedig sok helyen van zenelejátszó a lap tetején, ha ti is akartok ilyet, akkor írjatok.

És jöjjön a következő rész, jó olvasást!

- Sziasztok!- köszönök elvörösödve, elég szégyenlősen. Válasz sehol. Még nincs itt az ofő, szóval kérdőn nézek körbe, hogy hol van üres pad. 4 sor van, mint egy előadóteremben, és 9 oszlop. Az egész előtt színpad található, rajta a tanári asztal, és mögötte nagy tábla. Kevesen vagyunk az osztályban, így sok az üres hely. Épp leülni készülök, mikor az egyik társaság tagja felém siet. Vörös haja van, és édes tekintete. Elég dekoratívnak tűnik, színes háromnegyedes ujjú pulcsi, és farmer van rajta. Mindene drága, és divatos, kiegészítőiről nem is beszélve.

- Szia! A nevem Jane, de mindenki csak Jannienek hív, bár hívhatsz Janenek is, ha úgy tetszik, de én a Jannie-t jobban szeretem. Biztos te vagy az új lány!- fecseg mosolyogva, kedvesen.

- Szia Jannie! Az én nevem Lilla, és igen, ma vagyok itt először.- mosolygok rá. Nagyon kedves, bár kicsit butus.

- Honnan jöttél?- néz rám csillogó szemekkel.

- Los Angelesből.

- Hű, az szuper hely! Ott biztos most is tök jó meleg van!- néz vágyakozva rám.

- Igen, tényleg.- bólintok.

- Figyu, gyere, ülj oda hozzánk!- mondja, majd karon fog, és mielőtt még válaszolni tudnék odahúz az egyik csoporthoz.

- Skacok, figyu, ő Lilla az új lány!- mutat be lelkesen, mire hárman felém fordulnak, és végignéznek rajtam.

- Lilla, ő Nate,- mutat egy barna bőrű fiúra, akinek a fülhallgatója a nyakán pihen. Bő fazonú nadrág, és póló van rajta.- ő Mona,- ezúttal egy kifehérített, kivasalt rövid hajú lány felé biccent, akinek csak úgy világít a jeges kék szeme. Fehér buggyos szoknyát, és fekete kapucnis pulcsit visel, millió gyűrűvel az ujjain. Emós!- ő pedig Will.- folytatja, miközben egy rám mosolygó, rendkívül aranyos fiúnak mutat be. Azonnal vörös leszek, és a szívem a torkomban kezd dobogni, a hasam pedig liftezik. A fiún (azaz Willen) szintén márkás póló, és farmer van. Félve nézek rá. Még mindig mosolyog. Biztos azon, milyen szerencsétlen vagyok.
- Sziaaaaa....- abban a pillanatban, hogy kimondanám a szót, a táskám megint elhúz, és már összeszorított szemmel készen állok az esésre, meg a szégyenkezésre, mikor kinyitom a szemem, és valaki megfogja a kezem. Will áll előttem, kérdőn néz rám.
- Jól vagy?
- Igen, csak nagyon nehéz a táskám...- magyarázkodok, mire egy rántással felhúz. Khm. Erő. Lenne mi tanulnom róla.
- Mit hoztál te ebbe?- kérdezi értetlenül.
- Hát, mivel nem tudtam, milyen óráink lesznek, ezért inkább elhoztam mindent.- jelentem ki vörös fejjel.
- Lilla...ma van a félév első napja. Ma négy osztályfőnöki óránk van.- jelenti ki Jannie vállon veregetve.
- Ó. Óóó. Igen...- mondom felnevetve, és nem sokkal később velem nevetnek. Egy pillanattal később bejön a tanár, és leül. Kopasz, fiatal férfi, elég rendesnek látszik. A terem oldalán megszólal az iskolarádió, és az igazgató kezd beszélni mindenről. Jó, hogy újra itt vagyunk, ebben a félévben is hozzuk a legjobb formánkat, jó tanulást mindenkinek...stb. A végénél az ofő feláll, és ő is beszélni kezd.
- Sziasztok! Szóval, még egy közös félévet tudhatunk magunk mögött, és remélem mindenki jól érezte magát az ehhez tartozó szünet alatt. Ma csak osztályfőnöki óránk lesz, abból négy darab, de holnap kezdődik újra minden. Egy új diák érkezett osztályunkba, bár ahogy látom, már beilleszkedett, köszöntsétek nagy szeretettel Lilla Stronge-t.- erre az ofő rám mutatott, én elvörösödtem, a többiek pedig tapsolni kezdtek.
- Köszönöm.- motyogtam, majd az ofő leállított mindenkit.
- És, Lilla, te miben vagy jó? Miért kerültél ebbe az iskolába?- kérdezi az ofő.
- Egyesek úgy gondolják, jól énekelek.- jelentem ki szűkszavúan, de előre tudom a választ. Mindig ez a válasz, mikor ezt mondom. Azaz kérés.
- Hűha, és, énekelnél itt nekünk valamit?- tudtam!
- Hát...- kezdem, és látom, ahogy Jannie bátorítóan rám mosolyog, ahogy Mona felnéz, és kíváncsian bámul, ahogy Nate leveszi a fülhallgatóját, és engem kezd nézni. De ami a leginkább számít: Will mosolyogva bólint. Ez kellett leginkább. Vagyis ez számított.
- Oké.- biccentek, majd elkezdem a Big girls don't cry-t Fergie-től, csukott szemmel. Egy perccel később, mikor kinyitom a szemem, egy elámult osztályfőnököt, és egy hasonlóan tátott szájú osztályt látok magam előtt.
- Ez de jó volt!- töri meg a csendet Jannie, mire mindenki bólogatni kezd, és az osztály hangosan kezd beszélni.
- Jól van gyerekek, elég! Csönd legyen!- csitít az osztályfőnök.- Lilla, ez...hihetetlen volt! Tudsz mást is?
- Igen.
- Jó. Egyezséget kötök. Elengedlek titeket az utolsó óráról, ha Jannie még két órán elénekel egy-egy dalt.- jelenti ki, mire én tátott szájjal nézek körbe. Mindenki izgul.
- Én...rendben.- bólintok, mire a többiek éljenezni kezdtek.

Hát, így telt a napom. A második órán California Gurls-t énekeltem, a harmadik órán pedig 22-t.
És fáradtan estem haza.